Fiatalvagy még, nem házas ember, úgyhogy nevess amennyit bírsz, hagyd,hogy az események magukkal sodorjanak, próbálj ki új dolgokat.Bízz az érzéseidben, tanulj keményen, keresd azt, ami boldoggátesz! :)
2012. március 26., hétfő
2012. március 25., vasárnap
Mindegy,hogy beteljesült, vagy beteljesületlen, viszonzott avagy viszonzatlan. Megfog, felemel, a padlóra terít, majd mint aki sosem végezte elég jól a dolgát, kezdi elölről az egészet. Elcsépeltneve ott díszeleg minden idézet és vágy között, mégsem tudja megfogalmazni senki, hogy mi ő és mit miért tesz. Ha nincs, akkorőrülten kéne, ha van, pedig gyakran a legnagyobb őrületbe kerget. S ha megélted mindkét végletét, már magad sem tudodmelyik a jobb: ha magadra hagy, s akkor nem is bánt; vagy ha veled járja utadat, századjára is kigáncsolva kusza lépteid csak hogy érezd erejét...
Kikérheted mások véleményét, körülveheted magad megbízható tanácsadókkal, de végül a döntés úgyis a tiéd. Csakis a tiéd. És mikor döntésre kerül a sor, egyedül maradsz, a hátad a falnak veted, és az egyetlen hang, ami számít, az az, ami a fejedben van. Az, ami azt mondja, amit valószínűleg végig tudtál. Az, aminek szinte mindig igaza van.
Megpróbálsz visszaemlékezni, hogy mikor kezdődött az egész, és rájössz,hogy hamarabb kezdődött,
mint hitted. Sokkal hamarabb. És ez az a pillanat, amikor megérted, hogy a dolgok csak egyszer történnekmeg. És akármennyire akarod, sosem fogsz újra úgy érezni. Soha többet nem fogod azt érezni,
hogy a felhők fölött háromméterrel vagy.
Nem tudom hol vagyok, Nem tudom ki is vagyok Nem tudom hova tartok És nem tudom hova jutok
Nem tudom hova tenni a Világot Nem találom a legjobb barátot Nem tudom barátom-e még
Nem tudom mi szaggatta szét Nem bírom már ezt a magányt Elvesztett az ami régen megtalált
Nem bírom ezt a kétséget Nem bírom hogy már széttépett NEM BÍROM EZT AZ EGÉSZET!!!
tisztában vagyok vele, hogy nem én vagyok a legszebb lány körülötted. azt is tudom hogy nálam százszor jobbat is kaphatnál. igen, van hogy teszek fel alapozót, és kifestem magam, de nem ezt tartja össze az egész arcomat. nem mindig vagyok a toppon, nem mindig a legdivatosabb ruháimat hordom, mert az nem kényelmes. van hogy ok nélkül hisztis leszek meg féltékeny. nem vagyok valami népszerű a fiúk körében, mint sok más lány barátod. viszont azt is tudom, hogy nem véletlen hogy egymásra találtunk mi ketten! már az első beszélgetés után tudtam hogy nekem te kellesz.. napról napra egyre jobban! kérlek becsüld meg a szívemet, és ne törd össze, mert lehet egy újabb összeomlást nem bírnék ki!
lehetnék én flegma is, de nem tudnám megtenni. nem tudnám azt mondani, hogy húzz el, mert azt akarom, hogy maradj velem. de neked mi jár fejedben??
mond mit szeretnél tőlem? ha semmit, miért nem mész el? engem ezzel megbántasz, hát nem érted? itt vagy velem, de mégsem értelek. mond, szeretsz? vagy egyszerűen csak elviselsz? itt akarsz maradni, vagy csak kényszert érzel? várok a válaszra, de nem várhatok örökké. értsd meg, nem adhatom oda a szívem, ha tudom, hogy te töröd darabokra!
keresem a boldogságot, hátha egyszer rám talál, leül mellém, és itt marad örökre. megfogja a kezem,elmondja,hogy mit kéne tennem,ahhoz,hogy minden jól menjen, elmond egy két viccet, hogy hatásosabb legyen a megjelenése, örökre marad? á.. dehogy. másnak is szüksége van rá. viszont annyi erőt ad,hogy utána megteszek mindent.. hogy boldog legyek, boldogak legyenek az emberek,akik közel vannak hozzám.. fel fogom vidítani azokat akik engem felvidítottak. ! visszaadom az összes jót amit kaptam.. mindenkinek!
2012. március 24., szombat
Halad előre a kapcsolat, és az eleje általában jól is sikerül. Vannak is, akik azt mondják, hogy úgy tűnik, ennek csak az eleje jó - akkor csak az elejét akarom! Ők sok szerelmet raknak egymás után, de mindig csak a kezdeti szakaszig jutnak el. Amikor ugyanis a szerelem ereje csökken, kezdjük azt érezni, hogy már nem dédelget úgy a Brünhilda, mint régen! Vagyis elkezdődik a távolodás, és közben egyre-másra érnek bennünket a csalódások, hogy mégsem ő az, aki a sebemet gyógyítja, aki az összes ki nem mondott vágyamat betölti! Nem ő az! Ilyenkor sokan máris kilépnek. Azt mondják, ha nem ő az, akkor keresni kell tovább az igazit! Persze le lehet élni az életet úgy is, hogy a négyszáz méteres síkfutásból mindig csak az első ötven métert tesszük meg, aztán azt mondjuk: hú, most már elfáradtam, na, majd legközelebb, négy év múlva is lesz olimpia! Mi történik ilyenkor? Soha nem jutunk el a célba, a csalódások törvényszerűek.
sajnos ez vagyok én.
nekem elég az első 50 méter :\
Míg te elhanyagolod, más ír neki!
Míg te egész nap nem keresed, más a telefon számáért bármit megadna!
Míg te mindenre azt mondod neki, hogy időt kérsz, más az ő idejéért megtenne bármit!
Míg te minden tetteddel megbántod őt, és nem akarod őt. Más arra a pillanara vár, mikor lesz az övé!
Kevés az aki értékeli azt, ami az övé, vagyis, ami lehetne az övé!!
elhanyagolsz? hát ok.
2012. március 23., péntek
A kudarcok hozzátartoznak mindenki életéhez. Rossz emlék? Fájdalom? És akkor mi van?! Hagyjuk abba, szálljunk ki? Hát nem! Ha úgy érzed, hogy kész, nem bírod már, akkor is harcolnod kell - , épp azért hogy érezd: életben vagy. Gyűjts erőt, dolgozd fel a múltad, és jegyezd meg: az igazán nagy ember sosem próbál menekülni a múltjától, bármilyen sötét is volt az.. hiszen tudja: idővel a vereségeiből így válhat majd diadal.
2012. március 20., kedd
2012. március 19., hétfő
én vártam rád. vártam hogy minden rossz visszafordul, és újra az lesz veled s velem mint az elején. reménykedtem benne, hogy csak rossz napjaid vannak. ezért türelmes voltam. tűrtem hogy semmibe veszel, miközben igen is voltak közös érzéseink. de tudod mit ? meguntam.. nem téged, mert téged nem tudlak! ezt a nyomorult lehetetlenséget, mert amikor rád nézek, még mindig ugyan úgy az ürességet látom, nem magamat!
kibaszottul rossz, kibaszottul hiányzol, most is sírok, miattad, hogy lehetsz ilyen? utállak.
gyűlölve szeretlek
még ha le is tagadom.:(
2012. március 16., péntek
2012. március 15., csütörtök
emlékszem, hogy soha nem vártam, hogy mikor hívsz. hiszen olyan egyértelmű volt,
hogy mindig felhívtál, ha gondoltál rám, és beszélgetünk egy jót. beszélgetéseink tele voltak nevetéssel, csipkelődéssel és szeretettel, barátsággal egymás iránt. mindig hívtál, hogyha eszedbe jutottam és én észre sem vettem, hogy ez nekem mennyire jól esik.
szerettem a mély hangodat, aztán egyszer csak vége szakadt! :(
mégmindighiányzikEZ.:(
2012. március 13., kedd
2012. március 12., hétfő
Most játszom. Mindenkinek és mindenért. Mert feladnám.
Mert sok. Mert egyedül vagyok. Mert sírok. Mert fáj. Mert félek.
És mégis, menni kell, mindig csak előre, sírva és toporzékolva és eltitkolva,
és öleletlenül és simogatás nélkül. Mert ez a szerepem. ahogyan Neked.
És Neki. És mindenkinek. Egyre jobban érik bennem a másság utáni vágy.
Hogy más legyek. hogy máshol legyek. sírok én is. Egyedül vagyok.
Barátok. Ismerősök. Emberek. Látnak. Mosolyognak. És tovább mennek. Sírok én is.
És nem látják. Miért nem? Láss bennem mást. Láss belém. Segíts!
2012. március 11., vasárnap
igen, van, amikor tűsarkúban topogok végig az utcán és miniszoknyát veszek fel.. sminkelem is magam, ha épp ahhoz van kedvem. órákig szárítom és vasalom a hajam.. szeretek szép lenni, mert NŐ vagyok.. de! ha épp úgy gondolom, edzőcipőt húzok, összefogom a hajam, ami napok óta még hajvasalót sem látott, nem teszek fel alapozót sem. attól még, hogy néha így, néha úgy nézek ki, nem vagyok sem buta liba, sem pedig remete lány
Tettél már valaha olyat, amelyről tudtad, hogy hatalmas ostobaság,
mégis szükséged volt rá, hogy megcsináld?
Ez az a fajta érzés, amikor tökéletesen tisztában vagy azzal, hogy hatalmas, visszacsinálhatatlan baklövést követsz el és tudod, hogy hihetetlenül fog fájni a legvégén? Mikor a magadnak feltett "kellett ez nekem?" kérdésre azt válaszolod, hogy igen,
bár egy józan eszű ember gondolkodás nélkül rávágta volna, hogy "nem!" ?
2012. március 8., csütörtök
lehet azért vagyok ilyen magányos, és ennyire egyedül, mert őrülten kergetem a boldogságot, és a szerelmet? vagy egyszerűen nekem nem jár több pár pillanatnál? nem érdemlek ennyit? ha így van, akkor miért? miért mindig nekem fáj a legjobban? miért mindig az a jó ami nekem fáj? miért sírok, amikor ő már talán azt sem tudja hogy létezem? vagy inkább azért sírok, mert pontosan tudja, csak úgy tesz mintha mégsem?! nem tudom, összezavarom magam, és tönkre teszem a lelkem a puszta gondolataimmal! nem vagyok tökéletes, nem is akarok azzá válni, de annyi mindent megtettem már hogy ne fájjon ennyire, még is folyton folyvást ugyan azt kapom: CSALÓDÁST és FÁJDALMAT! de már elég, le szeretném végre venni az álarcom, és a hamis álmosoly helyett az őszintét felfesteni a számra!
2012. március 5., hétfő
2012. március 4., vasárnap
2012. március 2., péntek
2012. március 1., csütörtök
Day 40 → Boldog vagy most?
boldog?
azmi?
ismeretlen fogalom.
hihetetlenül nem.
vagyis pont, hogy de.
áá magam sem tudom.
egyszer azt érzem, hogy minden jó. jól vagyok.
máskor meg kettétörök
és már egy filmtől kiborulok
ez boldogság?
szerintem ez nagyon nem az.
boldog vagyok mikor a barátaimmal lehetek, mikor nincs semmi baj.
de amúgy... egyedül itthon... csak megesz a sok hülyeség.
a szavak, a képek.
minden.
minden fejbe vág és kész végem.
mikor boldog lehetnék, elbaszom.
mikor szörnyen rossz, akkor nem jön a boldogság.
csodááss. mondhatni remek dolgokk.
kész vége eltelt 40nap.kisebb nagyobb késésekkel imittamott.
'40 napja' mit gondoltam?
emlékszem!
40napja azt hittem hogy erre a Boldog vagy? kérdésre az lesz a válaszom, hogy IGEN
hát ez nem jött be. túl sok rossz történt, túlságosan nagyot kellett csalódnom abban az emberben, akiről eleinte a 40 nap is szólt emlékeim szerint.
rossz. hiányzik. fáj. megöl.
de nem kell. elég volt a kínokból.
a szabadság, a komolytalanság az enyém.
az én világom.
ebben éltem, élek, és fogok élni mindig is.
míg nem jön a szőke herceg fehér lovon.
vagy felőlem lehet barna is bmxen.
csak jönne már.><
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)