Nem kérlek légy enyém örökké, mégis hozzád szól dalom,
úgysem élhetünk örökké, egy percig lennék oltalom.

' Nem volt olyan pillanat, hogy most igazán leállok, csak a kínok keserűje volt, ami meghatározhatatlan irányból fojtogatott. Túl régen csináltam a „változtatok ezen az egészen” életérzést. Az anyagozásba nem lehet belefáradni, de a leállásba, önbecsapásba már könnyebben. Négy éve józan, de szenvedélybeteg vagyok ma is. Ez a kártya már le van osztva nekem. Nem gondolok múltra, kidobott évekre, elvesztegetett időre, de gondolok arra, hogy nekem így kell megtanulnom magamról és a világról mindazt, amit mások talán már élből tudnak. Csak most derült ki számomra, hogy amit az anyag adni tudott nagy sebességgel, az nem lehetett igazán az enyém, mert amit adott, azt ugyan olyan gyorsan vissza is vette. Ami bennem marad, így józanul, azt már nem veszi el tőlem többé soha senki. Mindig boldog leszek attól, hogy még itt lehetek és élhetek veletek. '

a vérnyomás felmegy, a szív megdobban, a lélek kalandozik.

Az utóbbi időben.. Volt minden. Voltam boldog, szomorú, kiégett, üres, hiperaktív, szerencsés, szerencsétlen, sajnálkozó, nagyképű, nemtörődöm, felelőtlen, gonosz, szívtelen, vak, embertelen, hazug, önző, követelőző, és még sok más. Nem bántam meg semmit. Boldog voltam, hiszen ismét minden úgy látszott, rendbe fog jönni. De ugyan már... ! Nem is értem, hogy képzelhettem ilyet.. Nem hiszek semmiben sem. Senkiben sem. Csak élni szeretnék. Elegem van a sok sötétségből, az emberekből, a hazugságaikból, a nemtörődöm viselkedésükből, hogy mindenkinek csak saját maga számít, hogy mindenki megváltozik, és a többi.. Nem érdekel. Nem akarok szomorú lenni, nem akarok még többet bőgni emberek miatt. Nem is itt kellene lennem. Nem akarok üres lenni, nem akarok aggódni, nem akarok szívtelen lenni többször, én boldogan akarok élni, ameddig tehetem.

Full extrás depressziót cserélnék kis boldogságra, esetleg kopott örömre.

A barátság örök, nincsen okod félni, nálam mindig lehet majd segítséget kérni. Ha nekem kell majd segítenem a bajban, együtt leszek Pókember, Superman és Tarzan! ♥

*Változunk, felnövünk,
rábaszunk, szeretünk
 megbántódunk.
de tinédzserek vagyunk.
még tanulunk:)

az ujjaim közti hely pont az, ahová a tieid tökéletesen beleillenek :$

Minden egyes napunk csak egyszem csoda
 használd ki minden percét, többé át nem élheted soha!

Nem gondoltam rá, mikor megismertelek,
hogy Téged majd így megszerethetlek.
Azt hittem, hogy csak egy kaland lesz nekem,
de tévedtem, mert beléd szerettem!

Tudom, nincsen véletlen, hogy meg van írva a sorsunk...
Szóval TE és én, a jó időben, a legjobb helyen voltunk!

húzz óvszert a szívedre, és baszd meg amit érzel:)

Csak egyszer vennéd észre, hogy ez nem baráti mosoly, nem baráti ölelés, nem baráti kedvesség... akárhányszor rád nézek remeg a térdem, kínomban mosolygok, megölelsz, mint barátot és én boldog vagyok, mert legalább arra az egy percre a karjaimban vagy. Sosem árulom el neked, mert tudom, hogy más kell, én csak barát vagyok neked, ezért maradok az, és minden nap újraélem ezt...:\