Érezted már, hogy vissza akarod őt kapni? Hogy azt akarod, hogy megint szeressen? Hogy nagyon hiányzott? Hogy megint átakarod ölelni? Hogy megint a 'tied'-nek akarod hívni? Fáj ugye? De semmit sem tehetsz. Mert ő már elment, és nem ad neked több esélyt. Szomorú történet, de tovább kell lépned. Most ő boldog nélküled..

Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam viszontszeretni. Repkedtem a boldogságtól, fogadtam örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem fejjel a falnak. Felhívtam valakit csak azért hogy halljam a hangját, néha elég volt egy mosoly ahhoz hogy szerelmes legyek. Sokszor féltem, hogy elveszítek valakit, aki fontos számomra, és el is vesztettem a végén. De túléltem, és még most is élek. Már nem csak túlélem a hétköznapokat, hanem megélem azokat. Mert az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon!